Technikai okok miatt késtem a résszel. Jó olvasást mindenkinek.
Millió puszi, Lari. :)
(Larissa)
Kínos csend keletkezett köztünk, amit
igazából hála társasági élet mentességemnek fogalmam sincs, hogy oldjak fel.
Mosolyogva rázom magam a zene ütemére, a kis boksz, ahol helyet foglalunk,
távol van a kíváncsi tekintetektől. Ebbe a kis kocsmába barátnőmmel
rengetegszer jártunk, így a pultos fiú boldog mosollyal üdvözöl, amikor a pult
felé lépkedek. Davidet ott hagytam, hátha ha visszatérek hozzá lesz valami
téma, amit feldobhatnék.
-
Hola
kisasszony, mi járatban erre a szőkeség nélkül?
-
Szia
Fernando, Hanninak most dolga akadt. –a srácnak nagyon régóta
tetszik barátnőm. Igaz elmesélte, itt csak ideiglenesen tartózkodik, pár
hónapon belül egy luxushajón fog dolgozni felszolgálóként, ezért Hanna nem
nagyon foglalkozott vele. Ilyenkor irigyeltem. Lazaságának köszönhetően
mindenkivel hamar megtalálta a közös hangot, nem kellett feszélyezetten
viselkednie, mindenki szerette.
-
Ó
sebaj, mit adhatok?
-
Kérnék
két whiskykólát. –tekintetét végigfuttatja a helyen.
Szerettem idejárni, családias hangulat volt és általában ha barátnőmmel megjelentünk,
ott kő-kövön nem maradt. Érdekes, mert vele maga voltam a parti arc, most mégis
megszeppenve lépkedek vissza a rám várakozó fiatalhoz. Fernando hála
háttértörténetemnek, csakis nekem adja ki a piát, tekintve arra kiskorúak
vagyunk még. De ki bánja?
-
Kislány, tudod sokat
gondolkoztam azon, hogy miért is tetszel nekem ennyire.
–mondatát nem tudom hova tenni, érdeklődő arckifejezéssel kezdem el szürcsölni
italomat.
-
Talán
mert szép vagyok és szabad szájú.
-
Na meg roppant szerény.
–kacagva dobom hátra hajamat, a falatnyi nadrágnak
köszönhetően lábaimat felhúzom az ülésre.
-
Annak
is szoktak csúfolni, igen. David, neked van testvéred?
–nemleges fejrázását meglátva csalódottan kezdem el szemlélni lábaimat.
-
Élvezem egyébként, hogy
nincs. Mindent megtehetek, senki nem szól rám.
–váll rántva húzódik közelebb hozzám, illata elbódít. De lehet ezt annak is
köszönhetem, hogy ma még nem sikerült normálisan ennem.
-
Fogalmam
sincs, hogyan kezeljem az új szobatársamat. –lehet nem a
legmegfelelőbb téma így első randira, de valóban ezzel a kétellyel harcolok,
mióta kiderült a barna hajú lány érkezése.
-
Egyszerű, úgy, ahogy
elvárnád, hogy téged is kezeljenek.
-
Micsoda
bölcs veszett el Önben, Uram. –játékosan belebokszolva
vállába elfojtom mosolyom.
-
Szokták mondani, ha én
nem lennék, a világbéke is eltűnne.
-
Ó
anyám, ez aztán az egoista duma. –Fernando érdeklődve nézi
kettősünket, majd mikor meglátja az utolsó korty is elfogyott poharamból,
mosolyogva pótolja az italt. –Te
puhány.
-
Nem, te vagy
alkoholista. Nem ugyanaz. –nevetve húzza le a whiskyt, majd maga
elé húzva a másikat, ujjaival dobolni kezd az asztalon. –Tudod valószínűleg a pia mondatja velem, hisz amúgy rád
sem néznék, de nagyon vonzó lány vagy.
-
Tudom,
édesapámon kívül ezt senki nem mondta még nekem, így tuti az alkoholnak
köszönhetem eme nemes bókot. –felpattanva játszom a
sértődöttet, közben pedig a zenegép felé lépkedek. Hangos sikkantást meghallva
az ajtó felé kapom a fejem, a szőke ciklon mégis megjelenik szokásos helyünkön.
-
Na de Riri! Nélkülem
jöttél? –Hanni dobbant egyet lábával, Dave ekkor veszi a
fáradságot, hogy odasétáljon.
-
Nem
nélküled Hanni, hanem vele. –ujjaimmal a sportoló felé bökök. Sötét
haja mesterien van beállítva, nőfaló mosolya arcán található. Körülbelül két
fejjel magasabb nálam, sajnos az égiek nem adták meg nekem a 170 cm-es
magasságot, amiért a mai napig szidom apát. Sportos alkata tekintélyt követel,
látom Hanni tekintete is elidőzik izmos felsőtestén.
-
Hölgyeim! Ne vesszenek
össze rajtam! –macsós dumájától kacagni kezdek.
-
Szépfiú,
minket nem olyan fából faragtak. –a kimondatlan kihívást
elfogadva, új préda után nézelődök. Valószínűleg az alkohol megtette hatását,
barátnőm gyorsan két felest lehúzva hasonlóan vélekedik az imént elhangzott
mondatnak köszönhetően. Egy csapat fiatal ül a közelünkben, több srác figyelmét
felkeltettük nevetésünkkel, pedig egyáltalán nem ezt terveztük. A velük
érkezett lányok lekezelően méregetnek, ám az imént elindított zenegép éppen a
kedven számunkat játssza. Összecsapva tenyerünket, vad táncolásba kezdünk,
körülöttünk mindenki minket néz. Érzem a hátamba fúródó kék szemeket, csípőmet
tekerve csábosan pillantok felé. Remélem ez is egy jó este lesz. Férfiak körébe
kerülve barátnőmmel elégedetten táncolunk.
-
Szia
cica, szabad egy táncra? –alkohol mámoros tekintettel farkasszemet
nézve bólintok, majd a kék szempárt keresve rázom magam a zene ütemére.
Örömittas sikításunknak köszönhetően még többen jönnek a táncparkettre. Ezért
szerették Fernandoék, ha jelen voltunk, mert olyankor hatalmas buli volt
kibontakozóban. Barátom morogva kér magának egy piát, de szemét le se veszi
kettősünkről. Az előttem táncoló srác magas, robosztus alkat, ám most ezt egy
cseppet sem bánom. David nélkül is meg tudom magam védeni, még ha ez törékeny
alkatomból kiindulva nem is annyira egyszerű. –Nagyon szép lány vagy. –ajkai közelednek felém, elfordítva fejemet
barátnőm hátához simulok. Nem vagyok hajlandó itt megtörni a csóknélküli
életemet egy olyan emberrel, akit valószínűleg sosem látok többet. Barátnőmmel
ellentétben. Ugyanis ő már vad csókcsatát vív egy idegennel, akit még csak
helyesnek sem mondanék. Illetve úgy fogalmaznék, meg nem ittuk meg az elegendő
alkoholmennyiséget. Hirtelen hátamhoz simul egy férfias test, kezét hasamra
simítva közelebb von magához. A keletkezett tömegnek hála táncunk még
bensőségesebb, nem kell ahhoz hátranézzek, hogy tudjam kivel van dolgom.
Karomat felemelve végigsimítok haján, mire egy gyors mozdulatnak köszönhetően
már farkasszemet nézek a hihetetlenül kék szempárral.
-
Meg akarlak csókolni.
–lihegve ejti ki a szavakat, agyam köré leszáll a jótékony köd. Tarkóján
végigsimítva beleharapok ajkamba, majd folytatva a táncot nem törődök
szavaival. –Nagyon régóta vágyom
már erre. –már nem kíváncsi engedélyt adok-e neki vagy sem,
megszüntetve a köztünk keletkezett távolságot puhatolózva kap ajkaim után. Lágy
puszit lehelve rá várja lépésemet, elmélyítve a csókunkat mosolyogva simulok
ölelésébe. Első csóknak nem a legmegfelelőbb hely, most mégis szívem szárnyal a
boldogságtól. Barátnőm elkapva karomat magához húz.
-
Kislány hamarosan
mennünk kell. Már virrad a nap. –ijedten intek a pultosnak,
majd kilépve a hűvös londoni időjárásba, agyam kissé tisztul. Barátaim utánam
lépkedve csendben szedik lábukat.
-
Rendben, kiszökni
egyszerű volt, de vissza hogy megyünk? –nevetve hallom meg a
rémült hangot.
-
Csak
nem félsz, szépfiú? –dacos tekintetét elővéve gyorsít tempóján
és elénk keveredik.
-
Engem itt mindenki
szeret, tuti átengednek a portán.
-
Tuti
nem, szóval kövess. –Hanna megölelgetve elválik tőlünk, szívem
hatalmasat dobban a csalódottságtól. Igazából most van az első alkalom, hogy
nélküle szöktem ki, valamint nélküle is kell kieszelnem a tervet.
-
Aranyos barátnőd van.
-
Kéred
a számát? –nevetve veszem elő telefonomat, de megfogva kezem egy
fához szorít.
-
Nekem csak te kellesz.
–apró puszit adva szám sarkára, nevetve lép hátrébb. Kábultan nézek ki a
fejemből, mire szobánkban felkapcsolódik a lámpa. Újdonsült szobatársam egy
kötelet lógat ki az ablakon. Szegényt sajnálom egyébként, hogy ilyen emberrel
rakták össze, mint amilyen én vagyok.
-
Lari, erre gyertek! –suttogása
megtöri a csendet, először én húzom fel magam a kötélen, majd barátomnak már
ketten tartjuk az eszközt.
-
Köszönjük.
–odavetve ezt az egy szót, látom arcán egyszerre öröm és csalódottság suhan át.
Nem akarok vele barátkozni! Ő túrta ki Hannát! De majd meglátjuk mennyire bírja
a kiképzést.
-
Most én megyek, alszok egy órát mielőtt kezdődik az edzés.
–Dave mosolyogva ad számra egy puszit, majd kilépve az ajtón eltűnik a folyosó
félhomályában. Belépve a fürdőbe, hideg víz segítségével a maradék
alkoholmámort is kitisztítom fejemből, majd edző cuccomat felvéve, lerohanok a
lépcsőn. Kilépve a salakpályára, gondolkodás nélkül kezdek futni. Talán helyre
jön az életem, legalábbis úgy érzem jelen pillanatban, minden sínen van.
Édesapám hajlandó kompromisszumot kötni, és David által kezdek belelátni az
igazi fiatalok életébe. Ahol nem csak a futball létezik, hanem az öröm és a
szórakozás is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése