Összes oldalmegjelenítés

2012. március 1., csütörtök

Chapter 15.

Sziasztok!:)
Reméljük örültök, hogy kicsit hamarabb hoztuk a részt. :) Jó olvasást, és véleményt most is szívesen látunk!:)


(Tessa)

A száguldás teljesen kikapcsolta az agyam. Persze bennem volt az érzés, hogy most volt nemrég egy autóbalesetem, de annyira nem érdekelt most semmi, hogy a fékről időnként meg is feledkeztem és csak az utat néztem, hogy merre is tartunk. Matías nagyon be volt ijedve, hogy megbüntetnek így időnként megemlítette, hogy lassíthatnék, vagy csak jobban figyelhetnék, de persze én egy jó nő létemre ilyenkor már csak azért is beletapostam és plusz néhány kilométerórával megemeltem a műszerfalon jelzett értéket. Sosem voltam ilyen típusú ember amilyen az elmúlt időszakban lettem, soha nem voltam egy bosszúálló, de ez az egész spanyolországi lét teljesen megváltoztatott. Az újdonsült járgányommal Madrid legnagyobb bevásárlóközpontjának a parkolójában álltam le. Tudtam, hogy tele lesz emberekkel, akik nem olyan tudatlanok, mint például a nagyszülők voltak, és tudják és látták is, hogy mi történt a családommal, de be kell mennem és meg kell mutatnom, hogy nem vagyok egy olyan törékeny lány, mint amilyennek látszom. Magabiztosan szálltam ki, majd egy kis ruhaigazítás után magam mellé húztam Matíast, hogy mellettem jönnöm be, elvégre hiába vagyok magabiztos, ha a rajongók szétszedhetnek. Tehát jobb félni, mint megijedni.
-          Biztos, hogy készen állsz erre az egészre, ami majd odabent vár rád? Nem lebeszélni akarlak, ha azt látod jónak, hogy most vásárolnod kell méghozzá nagyon sok mindent és nagyon sok pénzért akkor oké veled tartok, de ez a nagy felhajtás még nem túl korai neked? – értetlenkedve pillantottam kísérőm felé, akinek az arcán egy minimális féltést véltem felfedezni. Én pedig nagyon meglepődtem ezen, hisz még csak alig 2 napja ismer, de máris így félt és már ennyit törődik velem, ami számomra nagyon fura. Persze az a feladata, hogy vigyázzon rám, de úgy érzem, hogy nála ez több egy egyszerű orvos beteg féltésnél.
-          Ha most nem teszem meg akkor majd megteszem holnap, de holnap sem lesz könnyebb. A végtelenségig pedig nem várhatok, hogy elfelejtsék ezt az egész ügyet. Tovább kell lépnem ezen és össze kell szednem magam, hogy ha majd Ronaldo hazajön és megpróbál a hülye nem történt semmi szövegével lekenyerezni, akkor ki tudjak állni magamért és ne csábuljak el, ha mit tudom én ideállít nekem egy óriási csokor vörös rózsával, vagy nem tudom, de muszáj továbblépnem, mert egyszer ezektől be fogok dilizni. Ráadásul most még a nővéremre sem számíthatok, ami nagyon fájó pont, de ezen is meg kell próbálnom túllépni, elvégre azt mondta, hogy már elég nagy vagyok, ha már egy gyereket is szültem. De mindegy nem szeretnék neked itt most hegyi beszédet tartani, és a kedvemet sem szeretném most semmivel sem elrontani, hisz most vásárolunk, és ez egy nagyon szent dolog főleg, ha nő vagy és tele van a zsebed pénzzel. – mondandóm közben beértünk a helység előterébe ahol még senki sem láthatott minket, majd ott mondtam el a monológomat, ugyanis szerettem volna egy kicsit lelkileg felkészülni arra, hogy mi is vár odabent.
Nagy levegővétel után egy nagy mosollyal kezdtem el az üzletek felé közeledni. Körülbelül tíz lépést kellett tennem, hogy szemet szúrjak az ott lézengőknek, de ami történt az nagyon pozitívan ért. Senki sem kérdezősködött Roni felől, vagy arról, hogy mi van velünk. Mindenki csak odajött, köszönt, érdeklődött afelől, hogy hogy vagyok a baleset óta, aztán autógrammot kértek, vagy egy közös képet. Ez a fel óra, amennyit ezekkel az emberekkel foglalkoztam egyszerűen fantasztikus volt, és hihetetlen nagy löketet adott ez nekem, a fejben eltervezett dolgaim megvalósításához. Meglepett, hogy ennyire sokan szeretnek annak ellenére is, hogy már elég régen nem tettem le semmit az asztalra, amivel bizonyíthatnék, hogy megérdemlem ezeknek a rajongóknak a szeretetétét. Miután elfogytak az emberek körülöttem nagyon meglepődtem, hisz Matíast sehol sem találtam, így a pillanatnyilag megnőtt magabiztosságom óriásit csökkent. Ijedten álltam az üzletek között és a szememmel kutattam azt a kék szempárt, ami a védelmet jelentette most nekem. Két perc egyedüllét után a zsebembe rejtett telefonom után nyúltam és ápolóm számát kerestem az okos készülékben.
-          Remélem, hogy boldog vagy?! – a hátam mögül jött ismerős hangjára egyből felkaptam a fejem majd kissé dühöngve fordultam felé, és estem neki.
-          Hol voltál? Itt vártalak, vagy két percig és azt hittem, hogy itt hagytál. Tökre megijedtem és azt sem tudtam, hogy most mit csináljak. Ennyire azért még nem állok készen, hogy egyedül vásárolgassak, ugyanis ki tudja, hogy milyen elmebeteg Ronaldo fan rohanna le, mert éppen én vagyok a felesége. Amire most természetesen okkal nem vagyok büszke, sőt... amúgy bocsi, hogy ennyit beszélek, de olyan jó érzés volt a rajongóimmal beszélni, és látni, hogy érdekli őket, hogy mi is van velem, és látni, hogy még mindig szeretnek. Pont ezért is terveztem el, hogy kezembe veszem a dolgokat, ami azt jelenti, hogy ki szeretnék adni egy új lemezt. Tele lenne új számokkal a korong, ami a mostani életemet jellemezné és az új Tessa érzéseit írná le. Már sokszor írogattam kis cetlikre rímelő sorokat, de mindig csak bevágtam egy mappába és a szekrény legmélyére rejtettem, de ha azokat elővenném, olyan bomba dalszövegeket tudnék írni. Elvégre 19 éves vagyok, és még élnem kell, a dalszövegírás pedig tökéletes módja az önkifejezésnek. És így rejtetten, de Roninak is tudnék üzenni. Bár, ha belegondolok, nem lenne valami rejtett, mert mindenki tudná, hogy neki írom az olyan dalszövegeket, amiben valami konkrét van. De basszus már megint, vagyis még mindig beszélek és még nem is válaszoltam a kijelentésnek tűnő kérdésedre. Tehát igen boldog vagyok, de szerintem ez látszik is azokból, amiket most elmondtam.  – az előző két percben körülbelül minden vágyamat elmondtam, ami eddig csak a fejemben körvonalazódott meg, és annyira jól esett ezeket hangosan kimondani úgy, hogy valaki meg is hallgat, hogy az valami eszméletlen. Régebben Roninak is elkezdtem pedzegetni, hogy folytatnám az éneklést, amit kezdetben támogatott, de amint komolyabbra fordult a dolog és tényleg sikerült volna egy korongot összehozni, elkezdett visszakozni, aminek az eredménye az lett, hogy a terveim úgymond mentek a kukába. És most csal reméltem, hogy Matías személyében egy támogatóra leltem, viszont mielőtt még meghallgathattam volna, hogy mit szól a terveimhez, válaszokat vártam arra, hogy merre is volt addig, míg én a rajongóimmal foglalkoztam. – Na, de mielőtt meghallgatnám a véleményedet a jövőbeli terveimről, kíváncsi vagyok, hogy miért hagytál itt akkor, mikor az autógrammokat osztottam? – kérdőn nézve rá, alig tudtam elharapni a nevetésemet.
-          Először is, hogy a fészkes fenébe bír valaki ennyit beszélni, mint te?! – Matías nevetésétől zengett az egész előcsarnok, ami engem is nevetésre késztetett, és be kellett, hogy valljam, hogy nagyon jól szórakoztam ezen a délutánon, pedig még alig csináltunk valamit. - Másodszor azért tűntem el, mert láttam, hogy egy ideig le fognak foglalni, így vettem a bátorságot és elugrottam egy kávézóba. Az ötleteidet illetően pedig már nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen dalszövegeket fog alkotni ez a Tessa, akit most ismertem meg. – a Starbucks kávémat átnyújtva koccintottunk a koffeines itallal, majd elindultunk a különböző márkás boltok felé.
Belépve egy elegáns butikba szemem rögtön megakad néhány igen kifinomult ruhadarabon, amik felé célirányosan elkezdek közelíteni. Még végig sem gondolom, hogy mit is akarok csinálni, de az előzőleg bámult ruhadarabokat már le is akasztottam a méteremben a ruhaállványról és Matías kezébe nyomva tovább válogattam az isteni kínálat közül, hiszen most bármit kinézhettem, az ár nem számított. Miután vagy két-három ruhát felhalmoztam kísérőm kezében a biztonság kedvéért a próbafülke felé vettem az irányt, hogy megbizonyosodjak róla, hogy a megfelelő méretet választottam-e. Az első darab egy lila, pánt nélküli, földig érő ruha volt, aminek a dereka egy arany csíkkal volt kihangsúlyozva. A következő egy bulis összeállítás volt, ami egy rozsdabarna combig érő ruhából és egy piros zakóból állt. Matías végig bólogatta az összes szettet, amin csak nevetni tudtam, hisz valószínű akkor is bólogatott volna, ha egy zsákot húztam volna magamra és abban pózoltam volna. Az utolsó ruhát valószínűleg a bosszúvágyam választotta, hisz a boleró kék-piros színben pompázott, ami tudni illik az ellenséges csapat, az-az a Barcelona színe, és nem utolsó sorban az sem titok, hogy régebben, mikor még megtehettem volna azt a csapatott szerettem volna erősíteni a támadó játékommal. Valamiért ez a ruha került hozzám a legközelebb a 3 összeállítás közül, pedig a lila hosszú ruha a kedvenc színemet viselte, de most azt éreztem, hogy a férjem és a testvérem iránti haragom elnyomta a megszokás érzését.


(Larissa)

Utam a kórház felé vezet, miközben agyam még mindig az előbb történt cselekményeken rágódik. Borzasztóan fájt ezt tennem Sergioval, de nem veszélyeztethetem sem őt, sem karrierjét. Az utóbbi időben rengetegszer pörgettem át magamban a dolgokat megfelelő megoldás után kutatva, de minduntalan a fenyegető levelek férkőztek tudatalattimba. „Sok fájdalmat okoztál nekem, éppen ideje, hogy megtoroljam az ellenem tett dolgaidat. Szakítsd meg a kapcsolatodat Sergioval, különben tönkreteszek mindenkit, aki egy kicsit is számít neked. Azt akarom, hogy szenvedj!” Amikor először olvastam a nekem címzett kedves szavakat, azonnal gondolkozni kezdtem. Szerintem más sem tudta volna tökéletesebben tönkretenni életét. De jobb úgy, hogy azt gondolják rólam, hogy meghátrálok, és feladok mindent. Ez nem az én tündérmesém, jelen pillanatban nem tehetek semmit következmények nélkül. Vele képzeltem el az életemet. Vele akartam megöregedni, és mindig jön valaki, aki belerondít kapcsolatunkba. Ha pedig nem érkezik a megváltó kavarás, akkor mi teszünk a cél érdekében meggondolatlan döntéseket.
Bicegésem nem könnyíti meg a dolgomat, bokámból hasító fájdalom cikázik végig a testemen. Már lábaim fel akarják adni a küzdelmet, de agyam és szívem meggátol az összecsuklásban. „Minden agyban dől el, gyerünk Lari, képes vagy rá!” Hatalmas sóhajomnak köszönhetően, többen felfigyelnek rám, de meglátva a mérhetetlen csalódást tekintetemben, senki nem mer hozzám szólni. Meg is értem őket. Megtámaszkodva az épület falán, biztos pontot keresek ahhoz, hogy végre bejuthassak Tessahoz.
Megérezve a fertőtlenítő szagot, gyomrom egészen apróra zsugorodik. Sajnos nem fűződik ehhez a helyhez semmilyen pozitív élményem, így nem tudom elviselhetőbbé tenni a környezetet. Igaza volt Pufinak, megváltoztam, és mindezt valóban undorító módon tettem. Már magamon is érzem a megfutamodás, félelem, bűntudat jeleit, amiket eddig, még csak látásból ismertem. Soha nem voltam az a típus, aki nem tudott végigvinni egy dolgot, most még sincs elég lelkierőm ahhoz, hogy mindenki elé álljak, és harcoljak a gyógyulásomért, és az életemért.
Soha nem lettem volna arra képes, hogy Sergiot bántsam, de ezt most betudom annak, hogy meg akarom óvni szeretteimet. Ki tudja, mire képes Daniel. És számomra nem a saját életcélom a fontos. Soha nem tudtam magamat előtérbe helyezni, hiszen ha ezt most megtenném, akkor Sergio mellett lennék, és mindent elmondanék neki. De nem vagyok rá képes. Nem ismétlődhet meg a múlt. Nem kerülhet bajba ismét.
Szívem darabokra tört, de úgy tűnik, az én történetem nem végződhet Happy End-del. Bármennyire is fáj, meg kellett tennem ezt a lépést. Férjem gyerekeket szeretne, de mellettem még számára is veszélyes jelen pillanatban az élet. Kérdések nélkül pedig nem hagyta volna, hogy elmenjek, csak akkor, ha megbántom, és egyszerre megalázom őt. Pedig ez egyáltalán nem az én reszortom.
Felpillantva az előttem tornyosuló ápolóra, kedves mosollyal teszem fel érdeklődésem tárgyát.
-          Tessa Swallow kórtermét keresem. –a fiatal srác belép a nővérpult mögé, majd hosszas kutakodás után, hatalmasat fújtat.
-          Swallow kisasszony tegnap elhagyta az épületet. Szerintem próbáld meg a házában, hiszen egyedül hagyta el a kórházat. –mosolyogva próbál tanácsot adni, mire bólintva támolygok ki az automata ajtón.
Tekintve arra, hogy mindössze húsz perc sétára laknak jelenlegi tartózkodási helyemtől, gyalog indulok útnak.
Levéve stoplisomat, telefonomon bekapcsolom kedvenc zenémet, majd dúdolva a dallamot, könnyeimet nyeldesve sétálok tovább egy kisebb erdő mentén. Most ha valaki akarna, simán elvihetne. De itt mutatkozik meg az, hogy egyik fenyegetést sem szabad komolyan venni.
Nem gondoltam volna, hogy sajgó bokával majdnem egy teljes óra volt az, hogy az ajtójuk elé érjek. Fáradtan fekszem a csengőre, mire bentről Puffancs ordító hangjára figyelek fel. „Ez nem lesz valami kellemes.”
-          Mi az Lari, rájöttél, hogy van egy húgod?! –ironikus, sértő hangnemben teszi fel kérdését, amit egy szintig meg is értek, viszont nem esik jól lelkemnek, hogy kapcsolatunk ennyire megromlott.
-          Pufi, csak állj el az útból, és engedj be hozzá. Vele akarok beszélni, és nem veled. –lehet nem most kéne keménykednem, de nagyon fáradtnak érzem magam ahhoz, hogy órákat álljak, és trécseljek lelki társammal. Betolva az ajtót, megpillantom húgomat, amint zokogva, remegő lábakkal áll a lépcsőn.
-          Nem tudom mit nem értettél meg azon, hogy senki nem kíváncsi rád. Takarodj a ház elől is! –egy magas, szőke hajú srác jelenik meg Marcelo mellett, majd sajnálkozó tekintettel bezárja előttem az ajtót. Elkapva barátom bűntudattal teli tekintetét, egyáltalán nem nyugtat meg, hogy ilyen módon kell itt hagynom őket. De jobb, ha tudatlanok maradnak.
A hosszú séta teljesen lefárasztotta szervezetemet, így már nem küzdök az érzéseimmel sem. Betérve az egyik közeli kocsmába, koszosan, véresen, biztos nagyon étvágygerjesztő lehetek. Megrántva a vállam beülök egy sötét bokszba, majd kezdetnek négy vodkát rendelek. Milyen érdekes, hogy a négyes szám már minden téren megjelenik életemben. Mindig is szerencsét hozott számomra, és az is elegendő, hogy Sergio mezszáma is ezt takarja. Szerencsés embernek tartom magam, hiszen megismerhettem azt a férfit, akire mindig is vágytam. Családcentrikus, szenvedélyes, kedves, és törődik másokkal. Teljesen David ellentéte. Bár lássuk be, a lányok a rosszfiúkra buknak, viszont érettebb fejjel már nem tudnám magam más mellett elképzelni, csakis Sergio mellett. Szerintem erre szokták azt mondani, hogy késő bánat.
Telefonom ütemes zenélésbe kezd, mire meglátva a mosolygós arcot a kijelzőn, azonnal fogadom barátom próbálkozását.
-          Hol vagy? –igen, Fabre mindig is erről volt híres. Bele a közepébe.
-          Az ’Esperanza’ nevű pubban. –ismerve lelkiismeretességét, azonnal kinyomom a telefont, és sorra lehúzom az italokat. Többen félénken végigmérnek, de vannak olyanok is, akik részeg állapotukba rám költik összes vagyonukat. Ez általában három felesben ki is merül.
Daliás herceg, megborotválkozott arccal lép be a kissé lepukkant helyre, majd rögtön felém véve az irányt, fejcsóválva méri végig csiccsentett állapotomat. Jobban megnézve Fabregast, helyes férfinak tartom, aki minden rossz napomon mellettem volt, és támogatott. Régebben, mikor még kamasz létemre örültem, ha az akadémián kívül is láttam embereket, elgondolkoztam azon, hogy milyen párost alkotnánk, de általában ilyenkor mindig jött egy barátias ölelés, így lemondtam minden gondolatról. De azt hiszem a mi barátságunk örökéletű. Mindig egymást, és nem magunkat védtük egy-két szituációnál, rendszerint ebből alakultak ki a viták. Tisztán emlékszem arra a napra, amikor apa edzésére betoppanva, megláttam hatalmas barna szemeit. Mosolyogva mért végig többször, majd az első beszólása után letörtem a szarvát. Nem is sejtették, hogy én is tréningezni megyek, ezért enyhén leesett az álluk, amikor beálltam csatár posztra. Már tinédzser koromban imádtam a futballt, de azt hiszem ezt már bebizonyítottam akadémiás éveimmel. Édesapám mindig is szerette volna, ha Cescy a hercegemmé vált volna, de tekintve arra, hogy nem mertünk lépni egymás felé, nem jött létre az atyai áldás. Emlékszem szavaira, miszerint „Vitákból alakul ki az igazi szerelem.” Ez általában akkor hangzott el, amikor egy kihagyott helyzetnél egymásra mutogattunk, majd ész érvekkel próbáltuk meggyőzni a másikat saját igazunkról. Ilyenkor természetesen szem forgatva hagytam rá barátomra a dolgot, aki hatalmas öleléssel és egy arcra puszival próbált kibékíteni, megjegyzem sikeresen…
-          Hahó, föld hívja Larissa Morrisont! –gondolataim a múlt, és a jelen között ugrálnak, így nem figyelek barátom szavaira. Az alkohol már kellőképpen lelassította agyműködésemet. Kezeit gyors integetéssel helyezi arcom elé, mire feleszmélve, azonnal köszönök neki.
-          Cescyyyyyyyyy! –kislányos örömömben azonnal nyakába ugrok, majd apró puszikat adva arcára, háta mögött rendelek egy ütősebb italt.
-          Mit csináltál magaddal kislány?! –megrovó hangját nem tudom fülem mellett elengedni, kérdésére csupán hatalmas vigyorral válaszolok. A pultos srác végigtekint párosunkon, majd lerakva elénk a négy abszintot, kacsintás után távozik. Szórakozottan dobálom a hajamat, mire megfogva a kezem, aggódva néz rám. –Mi történik veled?
-          Fenyegettek, szakítottam, elvették tőlem mindenem, és nem tudom mit akartam még mondani. –milyen érdekes, hogy egy, a régi életemben fontos emberrel éppen egy ’Remény’ nevű kocsmában ülök. Mi lenne, ha reményvesztettnek nevezték volna el? Sokkal találóbb lenne. Értelmetlen gondolatmeneteimnek hála, hangos röhögésbe kezdek.
-          Fenyegettek? Miről beszélsz? –aggódó tekintetére felfigyelve, hátradobom hajam, majd félig ráfeküdve az asztalra, mesélni kezdek.
-          Nagyon fáj. Itt, belül Cescy. –mellkasomra mutatva, lebiggyesztett ajkakkal ülök tovább. - És mindenki azt hiszi most, hogy szívtelen vagyok. A bokám tönkrement, és úgy tűnik a házasságom is romlófélben van. –monológom közben mély levegővételekkel szakítom meg a szavak összerakását. Utat engedve könnyeimnek, elkapom Fabre elől a poharakat. Újabb abszintot küldve a többi után, köhögő rohamot kapok.
(Beyonce - Halo [magyar])
-          Mindent megoldunk együtt, csak sírd ki magad, és nyugodj meg egy kicsit. –mondani könnyű, mégis kicsit megnyugszik lelkem. Lehet ez hiányzott már nekem. Fájdalom végigcikázik testemen, mire Cescy karját megszorítva, számat összepréselve próbálom tompítani a feltörni készülő rémült sikolyomat. –El foglak vinni egy nagyszerű orvoshoz, nincs mese.
-          Fabregas, ha ezt nem hagyod most abba, esküszöm leitatlak, és itt hagylak. –akadozva ejtem ki a mondataimat, nyelvemmel már nem tudom úgy képezni a szavakat. Nevetve hajtom hátra fejem, az előbb látott rosszkedv, már régen a múlté. Barátom intve a csaposnak, ismét két körnek megfelelő alkoholt hozat ki nekünk, majd egymás után lehúzva a poharak tartalmát, csuklás közben hatalmas nevetőgörcsöt kap. – Sajnálom, hogy csak úgy iderángattalak, de szükségem volt rád. –mosolyom szélesedik, de lelkem állapotát a minduntalan kicsorduló könnycseppek jellemzik. –Tudod, fogalmam sincs, hogy mit tehetnék jelen pillanatban. –hangos csuklással fejezem be a mondatot, majd folytatva gondolatmenetemet, halkan kezdek mesélni. –Szerelmes vagyok Sergioba, de úgy érzem, nem érdemlem meg őt. Túl sokszor bántottam már, és túl sok dolgot vágtam már a fejéhez. Nem ilyen élet jár neki. Ott van a húgom, akiről ma megtudtam, hogy balesete volt, és mégsem lehetek mellette. Rengetegszer agyaltam már azon, hogy mi lett volna, ha… de ilyenkor mindig fejbe kólintom magam, hiszen ezt még megemlíteni is felesleges. Ott van a lelki társam, aki most egy hatalmas félreértés miatt pufog, bár így legalább nem hazudtolja meg becenevét. Nagyon hiányzik, de tudom, hogy mindenkinek könnyebb jelen pillanatban. És ott van Ronaldo. Régen mindenben egymás mellett álltunk, most mégsem tudok róla semmit sem. Egy ideje még csak edzésen sem láttam, de túlságosan is el voltam azzal foglalva, hogy próbáljam színlelni bokám állapotát. Cescy! Ez nekem nem fog menni. Úgy érzem pont most jött el annak az ideje, hogy feladjam az álmaimat. Lehet tényleg szülnöm kéne egy gyereket, és nem azzal foglalkozni, hogy melyik meccsnél hogy kerülhetnék a kezdőbe. Hiszen én csak egy lány vagyok! Nekem takarítanom, és főznöm kéne, mégse tudok még egy teát sem összehozni. Ráadásul mióta meghalt apa, úgy érzem nehezebb lett az életem. Majdnem minden reggel hányingerrel kelek, és néha az orrom is vérzik. Nem akarok senkit sem megijeszteni, de ez pont annak a betegségnek a kezdeti tünete, ami neki is volt. Amibe belehalt. –kapkodva veszem a levegőt, de nem tudok már megnyugodni. Túl sok gond szakadt a nyakamba, és túl sokáig tartottam magamban az érzéseimet. –És tudod, még ezek mellé itt van az-az ember is, aki David öccsének mondja magát. Mellesleg a hasonlóság tényleg megtalálható, ezért nem hiszem, hogy kanyizott volna. Tönkre akarja tenni életemet, pedig egy hónapja körülbelül még tökéletes volt minden. –zokogva borulok nyakába, mire lábam alá nyúlva ölébe húz. Kisgyerek módjára csüngök rajta, de mindig is nyugtatólag hatott közelsége.
-          Sergio így szeret téged. Nem tudom, miért nem harcolsz a vágyaidért, és miért küzdesz az álmaid ellen. Mindig is az a lány voltál, aki kiált magáért, és szeretteiért. Nem hátrált meg soha, még akkor sem, ha tudta, hogy az esélytelenek nyugalmával szállt be a ringbe. Képes volt meglepetéseket okozni az embereknek, és bármikor szükség volt rá, ő megjelent. Lari, én tudom, hogy az a lány még megtalálható benned, csak keresni kell. Keresd meg, különben megtanulsz főzni, és macskákkal fogod tölteni a mindennapjaidat életed végéig. –kimondhatatlanul jól estek szavai, mindig is ő volt az-az ember, aki képes volt visszahúzni a párkány széléről. Bármi problémám volt, rá számíthattam, és ez most is megmutatkozott. Végigsimítva arcán, átszellemült tekintettel veszem fel vele a szemkontaktust. Zavarodottan pillant végig a helyiségen, de már régóta nem figyel minket senki. - Lari, te részeg vagy. –mondatán jót kacagok.
-          Te pedig szexi. –meglepődöttségében nem nagyon tud megszólalni, helyette arcomra ad egy puszit. - Tudod Fabre, én szerelmes vagyok beléd… - halkan suttogom a szavakat, de ő még így is meghallja. Csodálkozva tekint le rám, de én csak nyakába borulok, és végre az érzéseimnek élek…

15 megjegyzés:

  1. Sziasztok lányok!
    Pár napig nm nézek fel és már két rész is fent van,de jóóóóó:) Szóval most egybe megy a komi a két részhez ,remélem nem baj:$Először is mindkét rész eszméletlenül jó volt:D
    Nagyon tetszik Tess új autója ,a kedvenc Audim az r8:$ A ruhákba szintén szerelmes lettem,hát igen még piros-kékbe is(annak ellenére h Barca színek) :D:$
    Matías egyre szimpatikusabb nekem,olyan aranyos ah aggódik Tessért:) Tess új lemez ötlete nagyon tetszik,így legalább elterelné vmi a figyelmét Roniról:) Apropó Roni,már rég volt róla szó,szívesen olvasnék majd egy Roni szemszöget a következő részekben:$:)
    Sergio végre elmondta Larinak a dolgokat,és én teljességgel megértem h Lari ennyire ki van akadva Sergiora,de azért remélem kibékülnek:)
    Ez a fenyegetés dolog meg,hát nem tudom..egyrészt meg is értem Larit h nem akarja veszélybe sodorni Sergit,másrészt viszont Cescnek meg elmondta a fenyegetést,ill. ittas állapotában habogott róla vmit:D.Szóval sztem akk Sergio is megérdemelné h megtudja:)
    És úristen a végével nagyon megleptetek,Lari és Cesc :O.Remélem csak a pia miatt beszél ilyeneket,és semmi nem lesz Fabréval.Félre ne értsétek semmi bajom a "kis szőrössel"(bár ah olvastam épp most megborotválkozott:D),de Lari Sergiohoz tartozik,ők ketten annyira szép pár,remélem Lari nem rontja el ezt :/
    Nagyon nagyon tetszettek a zenék minkét résznél:)
    Xoxo:Dóri

    VálaszTörlés
  2. Hajaj... :D úgy érzem egyedül leszek olyan, aki nagyon-nagyon örül a végének, és reménykedik hogy kicsiJeti és Lari a lehető legjobban összegabalyodnak, aztán elrepülnek valahova a világ végére, és boldogan élnek, amíg meg nem... :D Oké, nem csapok így bele közepébe a dolgoknak, hanem kezdem szépen elölről.

    Nagyon örültem annak, hogy Tessát nem felejtették el a rajongói, sőt... :) Hogy megerősítették azokban a dolgokban, amiket tervezett, az nagyon jó, szóval hajrá ;) " Ha most nem teszem meg akkor majd megteszem holnap, de holnap sem lesz könnyebb. A végtelenségig pedig nem várhatok, hogy elfelejtsék ezt az egész ügyet. Tovább kell lépnem ezen és össze kell szednem magam" Ez akkora örök érvényű igazság, nagyon egyetértek vele, és örülök, hogy Tess is így látja a dolgokat.

    Nagyon aranyos az, hogy bár két napja ismeri Matíast, mégis hogy kétségbe esett, mikor nem találta. Persze, értem én, a miértet meg hogyant, de akkor is mosolyt csalt az arcomra. "Először is, hogy a fészkes fenébe bír valaki ennyit beszélni, mint te?" teljes mértékig osztom Matías véleményét :D De azért Tessát nagyon bírtam, és tökre előttem van, ahogy lehadarta a dolgot.

    Várom már nagyon, hogy milyen dalszövegek fognak születni Tessától. És látom előttem a CD-borítót.. CR berakva Darts-táblába, és Tess vigyorogva áll vele szemben, Barca színű darts nyíllal :D Jó oké, ez gonosz, de tényleg, jogos lenne. :D

    A ruhák közül pedig sejthetitek, melyik tetszett a legjobban :D Komolyan, azt a kék-pirosat én is szívesen elfogadnám *.* Új szerelmem az a ruha :D Nem tudjátok, hogy esetleg lehet-e ilyet kapni valahol? *.* De amúgy a lila is nagyon szép, lila a kedvenc színem, úgyhogy az is elfogadnám :D A középső annyira nem az én világom, de így képen tetszik :D

    Na jó, az üzenetes résznél az az egy szerencséd volt Lari, hogy nem voltál 25km-es körzetemben... :D Ilyen infót eltitkolni?? Hát mondd MILYEN EMBER VAGY TE? :D :D Nem, csak viccelek ám.. :D Eleinte egyértelműen rá gondoltam, de kezdek elbizonytalanodni)

    Marcelo kezdi elvágni magát. Hát milyen dolog ez kérem szépen? :D Tudom, hogy ilyen karakter, hogy mindent ilyen temperamentummal él meg, de azért jó volna ha adna egy esélyt Larinak arra, hogy megmagyarázza. Bár most már azt hiszem, úgyis mindegy.

    (bocsi, bocsi, bocsi, megint hárommá szedett komment... fránya lepcses száj... :D)

    VálaszTörlés
  3. 4. :D Ramos, Cesc... :D mi még? :D Négy vodka húzóra, én már az asztal alatt lennék… xD Áhááá, megborotválkozott Cescy *.* Van egy elméletem. :D Tudom, már rosszul kezdődik… :D Igazából nem örülnék, ha valós lenne, de nagy esélyt látok rá, hogy az, mert szerintem van benne ráció. Szóval Cesc és Lari kvázi együtt nőttek fel, de ugye soha nem volt köztük semmi több, nagyon-nagyon jó barátságnál, már-már testvéri szeretnél. De Lari agyát is foglalkoztatta a dolog, hogy milyen lehet a spanyol mellet, meg elég nagy sanszom van rá, hogy Fabrét sem hagyta hidegen a kérdést, de soha nem lett belőle semmi. Lari nyilvánvalóan rettentő jó hapinak tartja a katalánt – mert hát lássuk be, ki nem? :D, és ez nyilvánvalóan fordítva is igaz. Szóval valószínűleg emberemlékezet óta vonzódnak egymáshoz, csak gyanítom erről ők se nagyon tudtak. (nem fejtem ki az elméletem, miszerint fiú és lány között nem létezik olyan, hogy „csak barátság”, mert akkor holnapig itt ülünk. :D) Tehát oda akarok kilyukadni, hogy ez az „évek óta le akarom tépni a ruháid” dolog, most ér majd tetőfokára (aww istenem, mekkora királyság lenne, ha igazam lenne :D) mert hát az alkohol minden, csak nem ember és kapcsolatbarát. De ezen elméletem szerint. Józanul nézve a dolgot, nem lesz semmi több ennél. Ha úgy nézem, hogy én mit szeretnék, akkor szerelmet vallanak egymásnak, és másnap elutaznak mondjuk Puerto Ricóra. De komolyan, olyan jól mutatnának együtt. :D *.* Tudom, felejtsem el a közveszélyes Fabregas-fanatizmusom, de akkor iiiiis :D

    Szóval imádom, mikor Larinál törnek a mécsesek, azt meg még inkább, mikor Fabre közelében történik mindez. Az a monológ, mikor elsírta Fabrénak a bánatát, az annyira kellett már, és úgy örülök, hogy mindent elmondott. Azt gondolom, hogy ez a föladom az álmaim dolog, még mindig nem lenne jellemző Larira, bár ahogy már mondtam változik, és lehet, hogy ez is része a változásnak, de basszus, ha azzal törődik, hogy hogyan tudna másoknak megfelelni, akkor soha nem lesz boldog. Igazán boldog. Hangsúly azon, hogy igazán. Mert ha minden focival, sőt hovatovább sporttal kapcsolatos dologról lemondana, azzal tönkretenné magát. És nem feltétlenül az miatt, hogy nem csinálja többet, hanem azért, mert ezzel önmagát hazudtolja meg. Lehet, hogyha feladja az álmait most, akkor azzal pillanatnyilag helyre jönne az élete, de hónapokkal, évekkel később sokkal rosszabb lenne. Mert így, hogy meg sem próbálja, örökre benne marad, a „mi lett volna, ha…” tüske. És ez senkinek sem jó.

    Viszont kedves mélyen tisztelt írónő. :d Mi az, hogy nem említjük meg a hányingert és orrvérzést, csak most? Komolyan, tudom, hogy váratlan dolgokat tudsz előhúzni, de ez, meg a levél, még nekem is durva volt. apropó levél. Újra átolvastam és szerintem nem Daniel. :D Véleményem szerint, még a neme sem egyezik Danielével. Én másra tippelek (ajj igen, ismersz, konkrét tippem is van… :D) szabad mondanom? :P Szóval arra gondolok, akire anno face-n azt mondtad, hogy biztos ő rágta le Ramos haját. ;) :D Remélem megvan, hogy kire célzok. :D

    (igen még majd jön mégegy :D)

    VálaszTörlés
  4. Tudod, ha eddig nem lettem volna Fabregas rajongó, most már tuti az lennék, de így csak tetézted a dolgot. :D Az az utolsó monológ Lariról, Fabre azt mondta el a csajszinak, amit én is mondtam volna :D Jó, a macskás részt kivéve, mert szeretem a cicákat (bár macskák közt leélni az életem már számomra is durva…xD) „ Nem hátrált meg soha, még akkor sem, ha tudta, hogy az esélytelenek nyugalmával szállt be a ringbe.” Ez a rész a legjobban. Mert ez az, ami a leginkább igaz volt Larira, bármikor. Hogy küzd, és soha, de soha nem adja fel *sálálá, SP-t énekelget… - ne add fel kérlek, még ne, újra kezdhetnénk xD)

    A legvégére rátérve… :D tudod, amit face-n is mondtam. Részeg ember mindig igazat beszél. Márpedig, ahogy Cesc is mondja, Lari bizony részeg. :D És ő azt mondja, hogy szerelmes. Amúgy visszatérve az elméletemre az elején… Lehet, hogy úgy igaz, hogy nem szimplán vonzódtak egymáshoz, hanem tényleg szerették egymást, csak ez el lett nyomva. :D (hajj, de szép passzívos mondat ez. xD) De ez igazából a kövi fejezetből derül csak ki, de amúgy én az eddigiek alapján úgy érzem, hogy ez, amit felvázoltam, a katalánom részéről jobban megvan, mint Lariéról, de ha Lari nyit, akkor… :D ááá :D

    Jó, hazudnék, azt mondanám, hogy nem lettem rettentőre-nagyon ledöbbentve, mert igen, csak ez nem az a döbbenet, amikor sokkot kapva nézek ki a fejemből, és nem hiszem el, hanem ugrálok örömömben, hogy igen, végre, erre várok nem tudom mióta.

    Zenék. :D A Drive Byt nem ismertem, de nagyon tetszett, és ment a részhez :D a Fireworköt állítom, eddig egészben nem hallottam még, csak részletekben, vagy feldolgozásban. :D de amúgy az is klaffolt :D A No Princess nagyon-nagyon tetszett/tetszik és áá *.*szöveg is meg maga a szám is :D és ahogy a fejezethez odavágott *.* :D Az Untitled hatalmas nagy kedvencem – bár úgy ámblock imádom a Simple Plant :D A He said, She saidet régót ismerem és szeretem, és a szövege.. .:D Valami köze ugye lesz a folytatáshoz? :P mondd, hogy igen, légyszilégyszilégyszi :D csak mondjuk ne egy éjszakával (bár már annak is örülnék :D) Halo pedig az a szám, amin bármikor, bármilyen körülmények között képes vagyok bőgni (ez is egy ilyesmi szitu volt :))

    Wesről nem írtam eddig semmit, úgyhogy majd most… :D Ha nem megy, hogy behozd, akkor szólj, és segítek a motivációban :D

    Nagyon-nagyon imádtam a részt, még mindig fantasztikusan írtok, le a kalappal, várom a folytatást nagyon. :P
    Puszi, Dorcsy

    Ui.: Hala Madrid! – megígértem, úgyhogy muszáj. :D De amúgy meg tudjátok a mottóm ugye? Ugye igen? :D V-el kezdődik, és benne van Cesc csapatának a neve :D (csak hogy mentsem a menthetőt :D)

    VálaszTörlés
  5. Sziasztok!:D

    Ígéret szép szó, ha betartják úgy jó. Én betartottam és jöttem, szóval, mint látjátok, nem kell aggódni még mindig járatom a szám, ha kell, ha nem.:)
    Szóval… Igen meg van már, hogy mit akartam: Nagyon nagyon imádtam!<3 Komolyan mondom, nekem a Sweet2-be ez a fejezet tetszett a legjobban. Szerintem ez volt eddig a legeslegjobb benne, talán azért, mert tele volt lelkizéssel és olyan dolgokkal, amiket már szerintem jó páran tudni akartunk, de tulajdonképpen az okot nem tudom a Best rész miért?-jére. A lényeg az, hogy szerintem eddig ez volt a legjobb. Szóval hajrá csajok, mert kegyetlenül jól írtok.;)

    Végre Tessa megtalálta azt a személyt, akinek ki tudja önteni a szívét. Hogy miért mondom ezt? Mert nekem nagyon olyan, hogy Tess megnyílt Matíasnak, mert hát nem minden emberrel tud így beszélgetni, hogy nem törődik azzal, hogy mit mond és hogyan, csak legyen olyan, aki meghallgatja és tud rá mondani valamit.

    Örülök, hogy a rajongói nem felejtették el. És nagyon remélem, hogy ez még jobban ösztönözni fogja egy új CD kiadásához. Apropó a lemez kiadás. Nagyon nagyon örülök, hogy Matías támogatja az ötletet, nem úgy, mint az az ökör férje. Egyszerűen nem is tudom megérteni, hogy a végén miért visszakozott mindig Cris. Ha Tessának örömet okozott volna az, hogy kiad egy lemezt, akkor CR miért törte ketté ezt az érzését??? Nem értem a srácot, de remélem, hogy egyszer majd megfogom.

    „Először is, hogy a fészkes fenébe bír valaki ennyit beszélni, mint te?!” Fúúh magamra ismertem… Nekem is mindig ezt mondják, és ahogy látom, Tessa is tudna bőven beszélni, csak az a baj, hogy nem mindig van kivel.

    A ruhák. Tulajdonképpen mind a három ruha nagyon tetszik. A lilával csak az a bajom, hogy lila, mert nem igazán szeretem ezt a színt, de egy kékbe vagy fehérbe már simán beleszeretnék. A piros zakós viszont már tényleg nagyon elnyerte a tetszésemet. A piros-kék pedig már szerelem volt. Az a ruha gyönyörű.<3 A Barcelonás gondolat róla pedig különösen tetszik, pedig a Real Madrid a legnagyobb kedvenc, a Barcelona csak a második. Sokan nem tudják ezt megérteni, hogy mégis hogy lehet szeretni mindkét csapatot, nos én tudom, és szerintem ez így tök jó dolog, hogy van benne ez is, meg az is.

    Még vagyok...

    VálaszTörlés
  6. Larit most már ismét meg tudom érteni. Szerintem az a bizonyos fonal most már egy jó ideig biztos, hogy megmarad. Úgy gondolom, hogy érthető a helyzete, és nagyon sajnálom őt! Igen mindig ott van az a tündérmese, amit minden ember elképzel magának, már pedig jó, ha az esetek 1%-nak megvalósul. A tündérmese, ami tulajdonképpen egy álom, amit maga szövöget az ember, ami elejébe tökéletes, aztán persze jönnek a bonyodalmak, veszekedések, az elkövetett hibák, és az egészet mintha kidobták volna a kukába, úgy tűnik el az ember fejéből. Én úgy gondolom (javíts ki, ha nem így van!), hogy Lari mindig küzdött az álmaiért, a vágyaiért és azért is, hogy a tündérmese megvalósuljon, de szerintem igazából a tündérmese része is megvalósult, csak nem veszi észre az ember, mert rengeteg bonyodalom, konfliktus és veszekedés volt benne. De mindezek ellenére akkor is ott van még, mert van egy férje, aki mindennél jobban szereti őt, olyan barátai vannak, akikre mindig számíthat, ennél jobbat hova akar? Biztos, hogy nem lehet felhőtlen az élet, és fenékig tejföl, de azok a bizonyos veszekedések és rossz dolgok ellenére, meg van a tündérmese, csak ritkán látja meg az ember. (Tudom hosszú lett a gondolat, de muszáj voltam leírni, szóval ez saját vélemény, de nekem akkor is így tűnik az élete.)

    Lari teljesen kimerült, ahogy észrevettem. Mind testileg, mind lelkileg. Sok volt neki az utóbbi idő, és lett volna olyan ember, akinek igazán kiönthette volna lelkét, ott volt Ramos is, de neki nem tette meg, ott lett volna Pufi is, Tessa is. Jó az, hogy most Pufi tökre haragszik Larira az érthető, mert Ramos kavarta a szart (már bocsánat), de akkor az ő hibája, hogy Marcelo berágott a csajra. Szóval a lényegre visszatérve teljesen kimerült, ez pedig egyáltalán nem tesz neki jót. Kellene valaki mellé, aki mellett újra régi tudna lenni. Lennének tippjeim az illetőre, de inkább nem mondok semmit.

    Fabregas. Kis cuki. Kezd kedvenc mellékszerepelőmmé válni azzal, hogy állandóan ott van Lari mellett bárhol, bármikor szüksége van társaságra, vagy valakire, akinek ki tudja önteni a lelkét.

    Olvastam egyszer, hogy „A titok egy olyan halmazállapotú anyag, ami alkoholban oldódik.”. Larinak mindig is voltak, vannak és lesznek titkai, de abban a bizonyos monológban egy részük már nem titok. Szüksége volt már valakire, akinek elmondhatja ezeket a dolgokat, valakire, aki meghallgatja őt és próbál tanácsot adni neki, valakire, aki azt mondja: „ Hé kislány, ne add fel! Van még remény, minden rendbe fog jönni.”. Cescyben ezt rég megtalálta. Most szüksége is volt egy támaszra és Cescy ott volt neki és próbálja tartani benne a lelket, ezért imádom a srácot, és ezért kezd kedvenc mellékszereplőm lenni. Kellett neki az a monológ, amit tőle kapott és nagyon remélem, hogy minél hamarabb megérik az esze és próbál mindent a régi kerékvágásba visszatéríteni, csak kell neki valaki, aki segít neki, akire támaszkodhat. Remélem a katalán segíteni fog neki ebben!

    A zenék. A Drive By már nagyon régóta keresem és végre ráleltem, ezért külön köszönet!<3 A Firework nagy kedvenc nagyon szeretem ezt a számot. A No Princess-t egyáltalán nem ismertem, de nagyon nagyon tetszett és különösképp illet arra a részre. A Simple Plan számát is szintén régóta keresem csak még soha nem leltem rá, szóval ismét egy óriási köszönet!<3 A He said She said-et se ismertem, de az is tetszett. Végezetül Beyonce Halo-ját pedig már nagyon régóta imádom!<3

    Nagyon nagyon imádtam a részt és várom a folytatást!

    Puxxx: szittyke

    VálaszTörlés
  7. Szia Dóri!:)
    Azt hiszem kezdem követni Dorcsy szokását, miszerint ráfrissítek a válaszra, mikor már készen van az egész.:D
    Tehát, előbb-utóbb (jelen esetben utóbb.:D) minden bonyodalom megszűnik, és csak a boldogságot, már-már a csöpögős lányregényeket fogjátok olvasni. De nem akarom a történetet sanszosra írni, ezért is van ennyi kavarás, összeesküvés a szereplők körül. Azért remélem nem unjátok még!:D
    Cescyvel ősidők óta nagyszerű barátok (vagy annál több...:D), ezért is volt könnyebb megnyílnia a középpályás felé.:) Az is lehet, hogy ha nem lett volna részeg, nem mondja el kétségeit a spanyolnak, de ez már az a tipikus "mi lett volna, ha..." szöveg.:D Sergio is megérdemelné az igazságot, hiszen így csak azt látja, hogy a lány taszítja őt. De minden ki fog derülni, hiszen az élet már csak ilyen. Senki nem tud semmit eltitkolni, mert valaki úgyis megtudja, és jön a lebuktatás...:D A fenyegetős dolgot még ki fogom bővebben fejteni, igaz azt még nem tudom, hogy milyen formában (párbeszéd, vagy leírás), de többet meg fogtok erről tudni. Illetve annyit, amennyit főszereplőnk is tud.:D
    Örülök, hogy sikerült meglepnem téged!:) Valóban, hiszen a két szereplőnek így is -úgyis össze fog fonódni az életük, hiszen ez az egész csak róluk szól!:) Vannak benne természetesen mellékszereplők, akik néha az elsők között szerepelnek, de ők csak háttéri statiszták lényegében.:) Kell egy kis izgalom, és úgy érzem ez a függővég meghozta a hatását.:D
    Remélem sokszor tudok még újdonságot, meglepetést csempészni számotokra a történetbe!:) Köszönjük szépen a dicsérő szavakat! Puszillak, L.:)

    VálaszTörlés
  8. Szia Dorcsy!:D
    Valóban, egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy csak te vagy boldog a függővégemnek.:D Igaz, már kiderültek a dolgok, de azért jó volt egy kicsit "átverni" (vagy talán Lari igazat mondott?!:D) titeket.:D
    Már vártam ezt a tipikus "boldogan élnek, amíg meg nem halnak...":D szöveget, ez tipikus Dorcsys. Mindig is sejtettem, hogy (hogy is írtad?!) Labregas(?!:D) rajongó vagy, de azért reménykedtem abban, hogy haj tépve, Caps Lock segítségével ordítod le a fejemet.:D
    Háh *angyali tekintete mellett ott van az a tipikus ördögi mosoly, kacagását pedig próbálja visszafogni*. Azért boldog vagyok, hogy hasonlóképpen éled meg ezt a részt, mint ahogy elterveztem.:D Ígérem, nem titkolok el semmit előletek, sőt, folyamatosan fogok egy-két régi emléket is beleépíteni a történetbe!:D
    Atyai rángatást terveztél volna, ha Lari ott lett volna melletted?!:D

    Na azt hiszem, ha ennél a résznél Marcelo kezdi elvágni magát nálad, akkor a következőben egyenesen meg is köveznéd.:D Gondolj arra ilyenkor, hogy ha Marcelo beengedi Larit, akkor nem lett volna a Cesc közjáték.:D
    Marcelo karaktere folyamatosan fogja kiforrni magát. Lesznek fejezetek, amikor a hátad közepére sem kívánnád, viszont lesznek olyanok is, amikor annak örülnél, ha megvigasztalhatnád, vagy beszélhetnél vele. Legalábbis így szeretném kialakítani szerepkörét, és lássuk be, ideje felnőnie a mindig vicces kisfiúnak.:D Sok dolgon fog keresztül menni, rengeteg tervem van vele kapcsolatban, de egyet biztosan kijelenthetek. A történet végére, ő lesz a kedvenc mellékszereplőd!:) Természetesen kicsiJeti után!:D
    (én nagyon is örülök a lepcses szádnak...:D)

    Na ugye, ez a szám mindig megjelenik a lány életében.:D (egyébként az enyémben is, ráadásul elég lehetetlen módokban lelek rá...:D)
    Nincs hozzászokva a szervezeted az alkoholhoz, bár valahogy én ezt az angyali részt nem hiszem el.:D Miért?!:D Lehet nem magamból kéne kiindulnom, nem?:D
    Mikor elsőnek olvastam, azt hittem azt írtad, hogy "Áháá, megborotválkozott Cescy, vannak még csodák.":D De tovább olvasva rájöttem, hogy elméletgyártásban vagy.:D
    Miért nem örülnél annak, ha valós lenne? :O
    Igen, az elméleted első fele nagyon is igaz. Hiszen ki ne gondolkozna azon, hogy egy olyan aranyos bociszemű félistennel milyen párost alkotnának?!:D Nem tudom egészen pontosan, de pár fejezet múlva szó kerül majd egy Fabre szemszögre is.:) Reménykedem, hogy meglepetést okozok majd.:D De ha nem, akkor se áruld el!:D
    Igazából a második fele is stimmel(hetne.:D mert ki tudja, mit hozok még ki ebből.:D). Nem tudják, hogy hogyan is tekintenek a másikra. Gondolatban Lari már eljátszadozott egy-két jelenettel, de komolyabb dolgokba nem merte magát beleélni, hiszen nem tudhatta, hogy a spanyol hogyan is nézett rá. Kell egy közös dolog (focin, ágyúsokon kívül!), ami segít rájönni nekik, és ami segítségével beismerhetik maguknak, és esetleg a másiknak is az érzéseiket.
    Én hiszek a fiú-lány barátságban!:D Hé, mindig is fiúsabb típus voltam, ami azt jelenti, hogy körülbelül három perc alatt képes vagyok összehaverkodni valakivel.:D A lánybarátokkal igazából csak a gond van (tisztelet a kivételnek), hiszen abban a kapcsolatban féltékenységtől kezdve minden szerepet játszik. Az lehet, hogy egy idő után valakinek megváltozik a hozzáállása, de nem szabad ezt a kapcsolatot leírni, hiszen igenis létezik ilyen!:) De ez ember függő.:D
    Az a baj, hogy még ha igazad is van, akkor sem árulhatom el.:D Ráadásul egy-két dolgot szívesebben átírnék, de tekintve arra, hogy már a 22.fejezetet írom, nem lenne célszerű mindent borítani egy két helyes (talán helytelen) tipp miatt.:D Igaz?!:D

    VálaszTörlés
  9. Valóban, az alkohol olyan dolgokat mondat ki az emberrel, ami vagy nagyon mélyen lévő álom, vágy, vagy hülyeség. De majd kiforrja ez még magát, és remélem ti is meg fogtok lepődni majd, ha úgy hozza az élet.:D
    Meglátom mit tehetek (tehettem.:D) az ügyért.:D És nem kell elfelejtened, a katalán csapatból őt szeretem egyedül.:D Tehát itt aztán kitöltheted fanatizmusodat!:D

    Rendhagyóra szerettem volna a kiborulást tervezni, ezért is nyomtam el Lariban a kitörni vágyó érzéseket! Úgy gondoltam akkor lesz a leghatásosabb, ha minden Cescy nyakába zúdít, ráadásul egy üveg mögül. Hiszen az ember akkor igazán őszinte, ha részeg. És az szerintem mindenkivel így van.:)

    Kicsit hülyén fogalmazott, tekintve ismételten az alkoholra, de annyit elárulhatok, hogy lesz még egy-két értelmesen megfogalmazott mécses törés.:) Legalábbis terveztem beiktatni ezeket a dolgokat a történetbe.:)
    Nagyon igazad van! Sajnos egyre több ember arra törekszik, hogy másnak megfeleljen! És majd Lari példájával akarom igazolni, hogy ez hosszútávon nem kifizetődő. Sokan adnak olyan emberek véleményére is, akiktől semmi pozitívat nem kapnak. Mégis mindenki foglalkozik mindenkivel, csak néha saját magára nem fordít annyi időt, mint amennyit illő lenne.
    Nem jellemző ez a mentalitás a lányra, de még a régi Lariból is vannak kisebb fények, amik talán segítenek megtalálni a nagyon hosszú, és sötét alagút végét.:) A foci az élete, amit nem győzök hangsúlyozni, tehát ha azt feladja, akkor lényegében az életet adja fel. Lehet pár embernek már sok ez a focifanatizmus, de úgy gondolom, hogy egy igazi sportoló, így látja a dolgokat. De azért nyugodtan szóljatok, ha ez nem így lenne!
    Kezdek félni tőled Dorcsy!:D Egyre tisztábban látod a képet, és a szereplők jellemét, ráadásul a kirakókat is szépen a helyére pakolod. Mi lesz, ha nem tudok már meglepetést okozni neked?:O :D
    Azért említettem csak most, mert eddig el voltam foglalva a bokájával.:$:D Na jó, igazából ez a kamu része.:D Hidd el drága barátnőm, innentől kezdve egyre több és több titokra fog fény derülni. Nem is akármilyen módon!:D Örülök, hogy durva volt, az volt a célom ezzel, hogy lesokkoljalak titeket!:D
    Érdekes ez a felvetésed, egyáltalán nem tudom, hogy mire gondolsz egészen pontosan.:$ Tudom, Lara a kiszemelt áldozatod.:D De mi van akkor, ha tévedsz?!:D Mi van akkor, ha nagyon is Danielről van szó?:D Ilyet egy férfi nem írhat egy nőnek?!:D Mi van, ha a féltékenység beszél valakiből?!:D
    Örülök, hogy még nagyon fanatizmust hoztam neked szőrös barátunkkal kapcsolatban.:D Tudtam, hogy ő az a személy, aki igenis meg tudja adni főszereplőnknek azt a bizonyos lökést. Segíteni fogják egymást, és Fabregas múltjából is elszórok pár morzsát.:) Azt hiszem sok kulisszatitkot kihúzol belőlem, ennek nem lesz jó vége, hé!:D

    VálaszTörlés
  10. Tudod, ott Fabre arra a tipikus vénlányra gondolt, akinek az élete a macskák etetéséről szól.:D Úristen, most "csalódtam" benned. *tágra nyitott szemekkel ül, és lesokkoltan pislog, zárójelesen viszont hozzáteszi, hogy ezt a számot ő is szereti*.:D
    Ütős szöveget akartam, mégis úgy érzem, kicsit lagymatagra sikerült mind a kitálalás, mind a bátorítás. De örülök, ha tudtam olyan dolgokat mondani, amik tetszettek a rész alatt!:)
    Mint már mondtam, "nem" szeretem, hogy a sorok között olvasol.:D Talán igazad van, talán nem. Ki tudja mit hoz még számukra az élet?!:D Az is lehet, hogy egy baleset következtében valaki az életét veszti.:$:D Tudom, inkább Lari mint Cescy.:D
    Érdekes, ha valami olyan mondat hagyja el a számat, ami egyáltalán nem magyaros, én is mindig ezt mondom.:D "Szép passzívos mondat..":D
    Áááá, abba ne merj belegondolni, hogy mi lesz akkor ha Lari nyit.:D Egyáltalán mit nyit?!:D Előre gondolkozol, és már a kiskapukat keresed....??:D
    Azért jobban örültem volna egy letolós résznek, és nem egy örömödben ugrálsz életérzésnek.:D Persze ezzel is megelékszem, ugyanis mint már említettem, van egy-két meglepetés még a tarsolyomban, tehát VIGYÁZZ, JÖVÖK!:D
    Gondolkoztam, hogy mit lehetne oda berakni, de ha hiszed, ha nem, nem voltam megelégedve a szám választással. Nem éreztem megfelelőnek, így pár részt átírva, mégis annál maradtam.:D De örülök, hogy ismét meglepetést, ráadásul abból is a pozitívat hoztam neked.:D
    Én is nagyon szeretem a Simple Plant!:D Még egy közös dolog... már csak a kedvenc csapat kell, ami mint tudjuk, HALA MADRID!:D Mert a szíved is ezt az ütemet dübörgi.:$:D
    Igen.:D De, hogy mire mondom az igent, azt még én sem tudom.:$:D
    Remélem egyszer elérem azt, hogy sírj!:D De úgy igazából.:D Mindig is szerettem átadni az érzéseimet ilyen téren az olvasóknak, talán ezért is jellemzi a szemszögeimet az a szó, hogy hangulatingadozás. Hiszen lássuk be, Lari egyik pillanatban padlón van, majd a következőben már szárnyal a boldogságtól... :D
    Motiválj!:D Aztán hátha egy kis kérlelés után vállat rántok és azt mondom "egye fene...":D.
    Köszönjük szépen a dicsérő szavakat!:D Örülök, hogy tetszett, és köszönöm az ismételten terjedelmes kritikát.:D
    Nem ez így nem ér.:D Csak egy Hala Madridot akarok "hallani", jelen esetben olvasni, ugyanis a többit már a képzeletemre bízom (hangnem, lelkesedés, stb.:D), semmi katalán szöveg, csupán a Madrid éltetése.:D Bocs!:D Így nem ér...:D
    Puszillak, L.:)

    VálaszTörlés
  11. Szia Szittyke!:)
    Tudom, hogy azt nem az én részemhez írtad, de megakadt azon a szemem, hogy mind a két csapatot szereted.:D Igazából én sem értem, hogyan lehetséges ez. Játékosokat szeretsz, vagy a csapatot?:)
    Hidd el, nagyon örülök annak, hogy itt vagy! Sajnálom az előző válaszomat, lehet néhol túlléptem a határt, de úgy éreztem, ki kell fejtenem a véleményemet.:) Meg amúgy is, szeretek a hosszú, hosszú kritikáitokra illően válaszolni!:D
    Remélem azt, hogy "kedvenc rész" még sokáig olvashatom, hiszem ez hatalmas elismerés számunkra! Örülök, hogy tetszett!:)

    Boldog vagyok, hogy sikerült olyan részt írnom, ami segítségével közelebb kerültél Larissa jellemének a kiismeréséhez. Szólj nyugodtan, ha valami nem világos, vagy ha valaminél már azt érzed, hogy sok. (Letargia, meglepetések, stb!) Megpróbálok változtatni majd, és úgy írni, hogy érthetően fogalmazzak!:)
    Rengeteg embertől hallottam már ezt a levezetést, miszerint 10000-ből jó ha egy embernek sikerül teljesítenie az álmait. De hiába, szerintem minden emberben megvan a remény, ezáltal addig hajtunk (persze hatalmas akaraterő kell hozzá), ameddig össze nem jönnek az elképzelt dolgok.!:)
    Természetesen vannak olyanok is, akik bármire képesek azért, hogy az eltervezett élet sikeres legyen. Ha az első akadálynál nem adják fel, jó esélyük van arra, hogy minden valóra váljon.:)
    Nagyon is jól gondolod. A fejezetekben lesznek célzások, visszaemlékezések régi életére, ezáltal betekintést nyerhettek gyerekorri élményeibe. Úgy gondolom ahhoz, hogy teljes mértékben értsétek, erre is szükségetek van. Tudnotok kell, hogy mennyi munka van mögötte, mennyit szenvedett azért, hogy most a tündérmeséjében élhessen. És valóban, sajnos az emberek úgy vannak összerakva, hogy nem látják a fától az erdőt. De szerintem ezzel nem csak Lari van így. Természetéből adódóan kisebb dolgokon is felkapja a vizet, és egyáltalán nem figyel az igazi örömökre.
    Ő igazából egy gondtalan életet szeretne. Szeretné, ha nem kéne a haját tépni egyes emberek kavarása miatt, és szeretné, ha egyik reggel felébredne, és nem lenne semmi baja. Se a bokájának, se sérült lelkének. De ez bővebben ki lesz fejtve, ígérem!:)
    Egyáltalán nem baj, hogy hosszan fejtetted ki, hiszen ha nem tetted volna meg, rákérdeztem volna, hogy mit is értesz ez alatt!:)

    VálaszTörlés
  12. Lari valóban kimerültnek érzi magát. Ezért sem lát semmilyen örömöt az életében. Ott lettek volna ezek az emberek, valóban, de úgy érzi, mindenki csalódott benne. De mi van akkor, ha ő csalódott magában és azért érzi ezt?
    Úgy gondoltam egy olyan embernek kell kisírnia magát, aki tényleg sokat tud róla. Hiszen Pufi vagy Ramos nem ismeri a múltját, még Cescyvel a jó és rossz emlékeket is együtt őrzik.:) Ezért történt meg most az-az ominózus kiborulás. Meg Larisra akartam írni, és a zsepihúzogatós, sarokban ülős lány egyáltalán nem jellemző rá. Inkább a vagány, "alkoholista".:D Legalábbis mindig is ilyennek képzeltem el az ő karakterét.:) Viszont Lari azt akarja, hogy ez a szarkavarás ne derüljön ki.(semmi baj, ez a legjobb szó rá amúgy.:)) Nem akarja, hogy őt szeressék, és férjét nézzék ki a csapatból, de itt már csak az a kérdés, hogy Ramos beismeri, hogy bűnös, vagy hallgat szerelmére?!
    De, kérlek nyugodtan mond a tipped!:D Legfeljebb megváltoztatom a történéseket, ha jóra gondolsz.:$ Egyébként tényleg kíváncsi vagyok rá!:) Hiszen elég sok szereplőt ismerhettetek már meg a történet alapján, és érdekesség képen jó lenne tudni, hogy szerinted ki is az a személy, aki mellett igazán önmaga lehet a lány!:)

    Örülök, hogy Fabret is sikeresen a szívedbe zártad! Reménykedtem is abban, hogy ez most sem lesz másképp.:) Régen sok dolgot megéltek együtt, és mind a két személynek hiányzik a másik, csupán nem mertek lépni. :)

    Ez jó!:D És ami a legfontosabb, igaz is. Ez most is beigazolódott úgy érzem.:)Larissa titkaira hamarosan fény derül, hiszen ti azokat tudni fogjátok, csak maximum a többi szereplő nem lesz ezzel tisztában. Igen, egy olyan barátra volt szüksége, aki jól seggbe rúgja, és erőszakkal felrántja a padlóról. Hiszen lássuk be, Lari természetéből adódik, hogy egyszer felhőtlenül boldog, máskor pedig minden rossz, és mindenki takarodjon. (Bocsánat a kifejezésért, de ez illik ide a legjobban.)
    Biztos lehetsz abban, hogy Fabregas csak akkor fog távozni, ha Larissa arra kéri. Márpedig most, hogy a lány is rájött arra, hogy valakire igenis szüksége van, ő sem olyan nagylány még, hogy a lelki dolgait megoldja saját maga, egy ideig nem kerül erre sor.:)

    Örülök, hogy újdonságot mutattam neked!:)
    Boldog vagyok, hogy tetszett a rész, és köszönöm szépen a tartalmas kritikát!:) Máskor is számítok rád Szittyke!:)
    Puszillak, Lari.:)

    VálaszTörlés
  13. Szia Dóri! :)
    Természetesen nem haragszunk azért, mert utólak fejted ki a véleményed az előző résszel kapcsolatban is, a lényeg az, hogy ismét itt vagy és írsz nekünk pár sort. :)
    Örülök, hogy tetszik az autó, és ráadásul pont a kedvencedet sikerült Tessának kiválasztania az Audik közül. :) Továbbá jó azt is olvasni, hogy a Barca színeiben pompázó ruha is elnyerte a tetszésedet annak ellenére is, hogy az ellenfél színeit viseli. :)
    Matías aggódása valóban aranyos, csak Tessa számára már kezd egy kicsit sok lenni, hisz ő csak annyit érez a dologból, hogy van valaki aki a nap 24 órájában ott van mellette és minden mozdulatára figyel. Az új korong kiadása valóban jó célt szolgálna, hisz amint te is említeted elterelné a figyelmét Roniról, plusz újra azt csinálhatná Tess, amit szeret és a zenének élne. :) Egy Roni szemszöget pedig majd igyekszem beiktatni a közeljövőben. ;)
    Köszönjük, hogy ismét itt jártál és a dicséretet is köszönjük. :)
    Puszi Tess :)

    VálaszTörlés
  14. Szia Dorcsy! :)
    Jó téged újra itt látni. :) Köszönjük, hogy ismét egy terjedelmes kritikával járultál hozzá a fejezethez! :)

    Tessa is felettébb boldog volt,h hisz ez egy nagy löket volt neki abban, hogy folytassa a megkezdett utat, az-az hogy elővegye a dalszövegeit és a gitárját és elkezdjen alkotni. Azzal a mondatta Tess szerintem elég sok mindent elmondott, és összegezte az érzéseit, hogy nem adhatja fel, erősnek kell lennie és tovább kell lépnie.

    Szerintem Tessa helyében bárki kétségbe esett volna, hisz azért ennyire még nem magabiztos, hogy egyedül bolyongjon az óriási épületben, annak pedig örülök, hogy mosolyt tudtam varázsolni ezzel az arcodra. Örülök, hogy egy véleménnyel vagy a szőke dokival, a Tessa beszélős részt pedig valóban úgy képzeltem el mielőtt leírtam, hogy a lány fullra gyorsan végighadarja, hogy mit is akart és a végén pedig figyeli, hogy a beszélgetőpartnere tudta-e tartani a lépést. :D Egy kicsit amúgy én is ilyen vagyok, csak annyi a szerencsém, hogy Lari már megérti, ha valamit lehadarok neki, viszont a tanárok néha még bajban vannak. :D

    Igazából még nem gondolkodtam azon, hogy milyen borító is díszítse a CD-t, de ez az ötlet különösen tetszik, főleg, ahogy leírtad tökre el is tudom képzelni, hogy hogyan is nézne ki.:D Úhh most elképzeltem, hogy a CD-borító elején a teáltalad leírt kép lenne. A hátulján pedig Roni feküdne, Tessa pedig karba tett kézzel állna, de az egyik lába Roni hátán lenne, amivel lenn tartaná a földön. Természetesen Tessa lábán egy 15 centis tűsarkú lenne és természetesen a Barcás ruha, Roni pedig egy szöges ágyon feküdne. Na jó vicc volt, de csak a szöges ágyas rész. :P

    Az a helyzet Dorcsy, hogy nem sejtjük, hanem egyenesen tudjuk, hogy melyik ruha a te kedvenced, de szerintem ezt csak az nem tudja, aki nem kíséri figyelemmel a kommentjeidet, avgy csak nem olvas végig egy kommentet. :D Amúgy nekem is az a ruha a favoritom, de csak a színe miatt, fazonra inkább a lilát mondanám. A lilát pedig azért választottam, mert nekem is az a kedvenc színem, persze csak a gránátvörös-kék mellett. ;) A harmadik ruhára pedig pillanatnyi fellángolásból eset a választásom, mert amint megnyitottam egy oldalt ez volt a legelső kép, és így hirtelenjében nagyon megtetszett. :D Egyébként nem tudom, hogy lehet-e valahol Barca ruhát kapni, de ha hallok valamit ígérem, első leszel, akit tájékoztatok. :D

    A Drive Byt pont nem sokkal a rész megírása előtt hallottam és nekem is nagyon megtetszett. :D A Firework számot pedig én már vagy milliószor végighallgattam, viszont én még egy feldolgozást sem halottam szerintem ebből a számból. :D De örülök, hogy ez is tetszett. :)

    Köszönjük szépen az újabb hosszú kommentet, reméljük a jövőben sem hagyod el ezt a jó szokásodat! ;)
    Puszi Tess :)

    VálaszTörlés
  15. Szia Szittyke! :)
    Köszönjük, hogy újra itt vagy és kifejted nekünk a véleményed. Azt pedig külön köszönjük, hogy ezt a részt vallod a kedvenc részednek. :)

    Jól látod Matíasnak tényleg bátrabban beszél bármiről, ami jó, hisz nincs más akinek ilyen őszintén tudna beszélni. Vagyis van, és azt a személyt Larissának hívjak, de amint tudni lehet nincsenek most éppenséggel jóba, így marad a doki, akinek tud szabadon áradozni a gondjairól. :)

    Természetesen nagy inspirációt adnak majd a rajongók ezt már most elmondhatom, hisz egy előadónak az a legnagyobb öröm, ha dicsérik és nem felejtik el a munkáit, Tess pedig már mondhatjuk azt elég régen nem foglalkozott a munkájával, viszont a rajongókra még mindig számíthat, így természetesen meglesz a megfelelő húzóerő. Ronit inkább azért hátráltatta úgymond a munkájában, mert mikor már megszületett Cata akkor nem akarta, hogy a figyelmét a minka kösse le és ne a gyerek.

    Örülök, hogy tetszettek. :) A lilát én személy szerint pont azért választottam, hiszen ez a kedvenc színem, de most, hogy belegondoltam az általad mondott színekben is tökéletes lett volna ez a ruha. A piros zakós ruha nekem is nagyon megtetszett, a piros-kék pedig egyből meghódította a szívemet, hiszen Barcelonás vagyis, így egyértelművé vált számomra, hogy ez a ruha lesz a harmadik választás. A Barcelonás gondolat pedig egy kicsit a csapat iránti szeretetemre utalt, amit próbáltam egy kicsit Tessa személyére átültetni. :)

    Örülök, hogy sikerült végre megtalálnod a régóta keresett számot, és annak is, hogy ebben én is segíthettem. :)
    Köszönjük, hogy írtál nekünk! :)
    Puszi Tess :)

    VálaszTörlés