Összes oldalmegjelenítés

2011. április 17., vasárnap

You are my destiny.

Sziasztok:)

Nos, mint már az előző bejegyzésben említettem, új történet fogalmazódott meg a fejemben.Megerősítést várnék tőletek, hogy folytassam-e, van-e rá érdeklődő. Kicsit szomorú lesz a kezdet, de ugyan úgy a Real Madrid körül fog forogni a cselekménysorozat. Íme egy kis Előzetes féleség. Jó olvasást!




Volt egyszer egy lány, aki nem volt gazdag, sőt inkább szegény családból származott. Az életét a szülei jelentették, viszont egyszer elhatározta, hogy elköltözik Spanyolországba, ha már betöltötte 21. életévét. Titkon hatalmas Real Madrid drukker volt, de mivel édesapja a rivális csapatot istenítette, ezért erről az imádatáról egyedül ő, és édesanyja tudott. Mindent megbeszéltek, olyanok voltak, mint két legjobb barátnő. Egyik nap viszont a szeretett családja összeomlani készült. Édesanyjánál rákot diagnosztizáltak. A családnak alig volt pénze a kezelésekre, de mégis azt mondták a szülők, hogy Alice nem dolgozhat, és be kell fejeznie az iskolát, sőt még az egyetemet is finanszírozzák valahogy. A lány persze titokban egy Sport Kávézóban pincérként dolgozott, de sajnos nem nagyon fizették meg.

Édesanyja, Claire, egyik napról a másikra halt meg, és ők ott maradtak a hideg és kegyetlen világban. A család teljesen összetört, Alice próbálkozott támaszt nyújtani apjának, de teljesen eltávolodtak egymástól. Több veszekedés is adódott, hiszen George nem tudta miért nem érkezik haza délután a lánya.

Egy szerdai délutánon Alice szabadságot vett ki, hiszen anyja halálának az évfordulója aznap volt. Hazatért, hogy apjával útnak induljon, és gyönyörű csokrot vigyen ki Claire sírjára, de amit otthon látott, arra mindig is emlékezni fog. A szülei hálószobája tele volt mécsesekkel, és az apja holttestével. A kis égő gyertyákból a Claire nevet formázták. Sokkot kapva, zokogva zuhant a földre, viszont George levelét megpillantotta az asztalon.

„Drága Alice! Ne haragudj, hogy ezt tettem veled, de meg kell értened. Nem tudok édesanyád nélkül élni. Claire nem engedte, hogy a pénzünket az ő kezelésére költsük, megkért arra, hogy rakjam el neked az összes spórolt vagyonunkat. Nem akarta, hogy megtudd ezt addig ameddig élt, ezért írom most le neked. Szép jövőt, és remélem sikerül megvalósítani az álmodat. Egyet ne felejts el sohasem. Nagyon szeretünk, és fentről fogunk rád figyelni! Ölel, édesapád.

u.i: Remélem egyszer megbocsájtod ezt nekem.”

A lány édesapja búcsúlevelét a fiók mélyére rejtette, az sem érdekelte, hogy mennyi pénz található a borítékban. Sose gondolta volna, hogy miatta halt meg az édesanyja. Azért, mert olyan önzetlen volt, hogy inkább a lánya jövője lebegett a szeme előtt, mintsem az egészsége. Alice eldöntötte, hogy összepakolja a cuccát, hiszen csupán már csak 1 hét volt az érettségiig, utána pedig az összespórolt pénzéből, amit még a kávézóban keresett, fogja magát és elutazik a híres spanyol fővárosba, Madridba…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése